Kutatás
1. Önzetlenség, együttműködés, nagylelkűség
Mindennapi tapasztalat, hogy az emberek gyakran nyújtanak segítséget olyan nehéz helyzetbe került személyeknek, akiket nem ismernek, és akikkel kapcsolatban nem merül fel a viszonzás lehetősége. Az evolúciós pszichológia régóta birkózik annak a problémának a megoldásával, vajon hogyan alakulhattak ki és maradhattak fenn az önzetlenségnek azok a formái, amelyek nyilvánvalóan hátrányosak az egyén közvetlen túlélése és szaporodása szempontjából. Tovább...
|
2. MachiavellizmusA machiavellizmus magában foglal egyrészt egy világnézeti stílust, másrészt bizonyos viselkedési módszerek, taktikák alkalmazását. Az előbbire jellemző egyrészt egyfajta erkölcsi relativizmus, „a cél szentesíti az eszközt” felfogás, másrészt a cinikus, gyanakvó beállítottság, az emberekkel kapcsolatos pozitív vélekedések teljes hiánya. Általában nem mutatnak empatikus törődést, képesek kivonni magukat a szituációk, események érzelmi hatásai alól. Tovább...
|
3. Felnőttkori elmeolvasás
Vizsgálatainkban azt a célt tűztük ki, hogy a felnőttkori elmeteória és a társas viselkedésformák bonyolult kapcsolatának néhány alapvető és eddig kevéssé tanulmányozott aspektusát elemezzük. Az elmeolvasó képesség vizsgálata során a felnőtt kísérleti személyeknek történeteket kellett elemezniük, míg a machiavellizmus és a kooperatív készség szintjének vizsgálata tesztekkel történt. Tovább...
|
4. Párválasztás, homogámia, szexuális imprinting
Az emberek magukhoz hasonló megjelenésű partnert (barátot/barátnőt, élettársat, házastársat) választanak, elsősorban a hosszú-távú kapcsolataik során (homogámia). Ebben szerepet játszik egy specifikus idegrendszeri mechanizmus, a fenotípusos illesztés. Az emberek magukhoz hasonló megjelenésű partnert (barátot/barátnőt, élettársat, házastársat) választanak, elsősorban a hosszú-távú kapcsolataik során (homogámia). Ebben szerepet játszik egy specifikus idegrendszeri mechanizmus, a fenotípusos illesztés.Tovább...
|
5. Fizikai vonzerő, az arc szépsége
Vizsgálatainkban arra a kérdésre kerestünk választ, vajon az egyes arcvonások milyen felhívó jelleggel rendelkeznek a vonzerő megítélése során, és milyen kölcsönhatásban állnak egymással, hogyan integrálódnak egyetlen komplex esztétikai ítéletben.Tovább...
|
6. Párválasztás
A modern evolúcióelmélet szerint a férfiak és a nők részben eltérő párválasztási preferenciákra szelektálódtak a múltban. Egy 1000 főre kiterjedő „házassági apróhirdetés” vizsgálatban ezzel összhangban azt találtuk, hogy a két nem tagjai különbözőképpen ítélik meg a „vonzerő”, „erőforrások” (státusz, jövedelem, „családi elkötelezettség”, stb.) tulajdonságokat potenciális partnerükben.Tovább...
|
7. Élettörténeti stratégiák
Egyik legkorábbi kutatásunkban azt mutattuk ki országos reprezentatív minták alapján, hogy evolúciós értelemben a hazai romák inkább r-stratégák míg a nem-roma magyarok K-szeletált stratégiákat követnek. Ez megmutatkozik az első szülésben, a fertilitásban, a születési súlyban, a nemi arányban, a várható élettartamban, a házastársi kapcsolatok stabilitásában, stb. Tovább...
|
8. Szülői ráfordítás, diszkriminatív gyermekgondozás
Az evolúcióelmélet élettörténeti modelljei szerint a szülő olyan pszichológiai képességekre szelektálódtak, amelyek alapján adaptív döntéseket hoznak az egyes utódokba fordítható erőforrások mennyiségéről és időzítéséről. Egyik több évet igénybe vevő vizsgálatunkban alacsony testsúlyú illetve koraérett csecsemőkkel kapcsolatos szülői viselkedést tanulmányoztuk. Tovább...
|
9. Fejlődés, szocializáció
A természetes szelekció az élőlényekben – köztük az emberben – olyan képességeket hozott létre, amelyek segítségével fejlődési pályáikat a környezeti feltételeiknek megfelelően módosíthatják. A gyerekek aktívan – bár nem feltétlenül tudatosan – kiértékelik a korai fejlődés tapasztalatait és ezek függvényében alakítják viselkedésüket. Az egyik legfontosabb tényező az apa jelenléte és szerepe a családon belül. Tovább...
|
10. Evolúciós pszichológia és pszichoanalízis
Másfél évtizede azt a lehetőséget fogalmaztuk meg, hogy az evolúcióelmélet új, modern, tapasztalatilag ellenőrizhető magyarázó keretbe képes illeszteni a pszichoanalízis alapítóinak és mestereinek bizonyos megállapításait. Ez azzal az előnnyel járhat, hogy a személyiségelmélet nagy formátumú, ám a tudományos kísérletekben nehezen ellenőrizhető magyarázatait olyan állításokká alakítjuk, amelyek egyrészt megfelelnek a mai kor tudományos színvonalának, másrészt tapasztalati úton ellenőrizhetők.Tovább...
|