8. Fejlődés, szocializáció

Fontosabb eredmények:

• A természetes szelekció az élőlényekben – köztük az emberben – olyan képességeket hozott létre, amelyek segítségével fejlődési pályáikat a környezeti feltételeiknek megfelelően módosíthatják. A gyerekek aktívan – bár nem feltétlenül tudatosan – kiértékelik a korai fejlődés tapasztalatait és ezek függvényében alakítják viselkedésüket. Az egyik legfontosabb tényező az apa jelenléte és szerepe a családon belül. Vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy az apa nélkül felnövő gyerekek életvezetése elmozdul abba az irányba, amelyet leginkább az érési folyamatok felgyorsulása, a szabályszegő viselkedés gyakoribbá válásda, a párkapcsolatok fellazulása jellemezez – a teljes családban felnövő személyekhez képest.

• Az apa hiányának azonban különböző okai lehetnek. Adataink ara mutatnak, hogy az özvegyek gyermekei – az antiszociális viselkedés gyakorisága, az első házasság időpontja, és a házasság tartóssága tekintetében – sokkal inkább a kétszülős családok gyermekeire hasonlítanak, nem pedig azokra, akiknek édesapja válás miatt távozott a családból. Valószínűsíthető, hogy a gyerek nem csupán egyszerűen azonosul az apával vagy reagál annak hiányára, hanem aktívan felméri, hogy milyen szerepet tölt (vagy töltött be) a családban.

• Az un. „Belsky-modell” szerint nem csupán az apa hiánya, hanem az erőforrások hozzáférhetősége, a párkapcsolatok stabilitása, mások megbízhatósága és bejósolhatósága, továbbá a kötődési folyamatok biztonsága nagy hatással van arra, hogy a gyerek milyen élettörténeti pályára áll. Egy nagy létszámú mintán folytatott vizsgálatainkból kiderült, hogy ahol megbízhatatlan és labilis interperszonális kapcsolatok uralkodtak, továbbá ahol a gyerekek magas stresszt és elutasító érzelmi légkört tapasztaltak, ott a gyerekek testi érése (pl. menarchéja) későbbre tolódik, előbb hagyják abba tanulmányaikat, és előbb házasodnak, de hamarabb válnak.

• Mindez- az evolúciós feltevéseknek megfelelően – hatást gyakorol a termékenységre, amely még a modern, ipari társadalomban (Magyarországon) is mérhető. Vizsgálataink arrra az eredményre vezettek, hogy azok a nők, akik szeretettelen szülői légkörben nevelkedtek és nagy érzelmi stresszt éltek át gyerekkorukban, szignifikánsan több gyereket szülnek mint azok akik kedvező családi környezetből származnak.

• A modern viselkedésökológia szerint az élettörténeti eseményeket és fejlődési pályákat messzemenően befolyásolják a mortalitási ráták. Az elméleti elvárásokkal összhangban azt találtuk, hogy azoknak, akik magasabb stresszt és több negatív szülői érzelmeket tapasztaltak gyermekkorukban, több testvérük halt meg az eltelt idő alatt mint azoknak, akik gyerekkorukat kedvezőbb feltételek között töltötték. Lehetséges, hogy a gyerekek érzékenyek azokra a kulcsokra, amelyek a családon belüli halálozással kapcsolatosak, és amelyek az evolúció során a rossz családi körülmények jelzésére is szolgáltak.

• Újabb vizsgálatainkban a fejlődés néhány szomatikus vonására koncentráltunk, hiszen az evolúciós elmélet szerint a családi környezet uralkodó hatásai bizonyos idegrendszeri és hormonális változásokon keresztül gyakorolnak hatást a fejlődés sebességére és menetére. Az un.abszolut menarche megbecsülésének a módszerét alkalmazva az derült ki, hogy az apa nélkül nevelkedő lányok szexuális érése (menarchéja) néhány hónappal későbbre tolódik kétszülős társaikhoz képest.

• Egy másik közelmúltban végzett kutatásunk a szülői nevelési stílus és a gyerekek kockázatvállaló viselkedése közötti lehetséges összefüggést vizsgálta. Azok a kamaszok, akik több szülői szeretete kaptak gyermekkorukban kisebb valószínűséggel vettek részt veszélyes szituációkban, ritkábban sérültek mg balesetekben, és ritkábban alkalmaztak erőszakot másokkal szemben konfliktusok esetén, mint azok, akik kevesebb szülői szeretetről számoltak be. Kisebb mértékben dohányoztak, kevesebb alkoholt fogyasztottak és ritkábban nyúltak kábítószerhez – ez utóbbi káros szenvedélyeket a kockázatvállalás közvetett tényezőinek tekintettük. Az összefüggéseket a Belsky-modellel összhangban úgy értelmeztük, hogy a kockázatvállaló viselkedés az erőforrások megszerzésének költséges eszköze azok számára, akik relatíve kevesebbet vesztenek mint jobb körülmények között élő és nevelkedő társaik.

Közölt írások:

• Bereczkei T. Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Bp., 2003.
• Bereczkei T. (2007) Parental impact on development: how proximate factors mediate adaptive plans. In: Oxford Handbook of Evolutionary Psychology (Eds. R. Dunbar and L. Barrett. Oxford: Oxford University Press, pp. 255-272.
• Bereczkei T. (2002) Humán viselkedésökológia. In: Viselkedésökológia. Barta Z., Liker A., and Szekely, T. (Szerk.).Osiris, Budapest, pp. 188-213.
• Tóth É. És Bereczkei T. A szexuális fejlődés adaptív pályái: A családi háttér hatása serdólő korú lányok párkereső aktivitására. In: Evolúció és megismerés. Szerk. Kampis Gy. És Ropolyi L. Typotex, 2001, 77-88.
• Csanaky A. és Bereczkei T. A szocializáció evolúciós pályái: az apa nélkül felnövő kamaszok és felnőttek viselkdésének fejlődése. In: Az evolúciós szemlélet napjaink pszichológiájában, Szerk. Pléh Cs., Csányi V., és Bereczkei T. Osiris, Budapest, 2001
• Bereczkei T.: A viselkedés fejlôdésének evolúciós-adaptív mechanizmusai. In: Fejlôdéslélektani olvasókönyv. Szerk. Bernáth L. és Solymosi K. Tertia 1997, 139-156.
• Ivan, Zs. And Bereczkei T. (2006) parental bonding, risk-takin behavior and life history. Journal of Cultural and Evolutionary Psychology 4: 267-275.
• Bereczkei, T. and Csanaky, A. (2001) Stressful family environment, mortality, and child socialisation: Life-history strategies among adolescents and adults from unfavourable social circumstances. International Journal of Behavioral Development 25: 501-508.
• Bereczkei T. (2000) Evolutionary psychology: A new perspective in the behavioral sciences. European Psychologist 5: 459-481.
• Bereczkei, T. and Csanaky, A. (1996) Evolutionary Pathway of Child Development; Lifestyles of Adolescents and Adults from Father-Absent Families. Human Nature 7: 257-280.