7. Szülői ráfordítás, diszkriminatív gyermekgondozás
Fontosabb eredmények:
- Az evolúcióelmélet élettörténeti modelljei szerint a szülő olyan pszichológiai képességekre szelektálódtak, amelyek alapján adaptív döntéseket hoznak az egyes utódokba fordítható erőforrások mennyiségéről és időzítéséről. Egyik több évet igénybe vevő vizsgálatunkban alacsony testsúlyú illetve koraérett csecsemőkkel kapcsolatos szülői viselkedést tanulmányoztuk. Azt találtuk, hogy az anyák rövidebb ideig szoptatják a testi fejlődésüket tekintve hátrányos helyzetű csecsemőket és korábban szülik ezt követően következő gyermeküket mit az egészséges gyermekkel rendelkező anyák. Általánosan értelemben az anyák úgy követik hosszú-távú reproduktív érdekeiket, hogy csökkentik az alacsony reproduktív értékkel rendelkező gyermekekbe invesztált erőforrásokat és növelik a rákövetkező szülések gyakoriságát.
- Az anyai viselkedési repertoárnak döntő eleme az a trade-off stratégia, amely a jelenlegi utódba fordítható szülői gondoskodás szükségessége és az erőforrásoknak a kedvezőbb jövőbeli szaporodáshoz nélkülözhetetlen megőrzése között húzódik. Különösen olyan környezetben, amelyet az erőforrások bizonytalansága, a szülői kockázat-vállaló magatartás (pl. dohányzás), és a veszélyeztetett gyermeke magas mortalitása jellemez.
- Azok a beás romák, akik alacsony testsúlyú gyermeket szülnek, csökkentik a rákövetkező szülések közötti intervallumokat, és ennek következtében 2-4 évet nyernek további gyermekek világra hozatalára. Fertilitási periódusuk végére így átlagosan csaknem két gyerekkel többet szülnek mint a többi anya. Más szóval, a roma anyák az alacsony testsúlyú gyerekkel járó költségeket és kockázatokat azzal kompenzálják, hogy nagyobb számú csecsemőnek adnak életet.
- A szülői gondoskodást nem csupán az utódok túlélési esélye és a család rendelkezésére álló erőforrások befolyásolják, hanem a megszületett gyermek neme is. Az un. Trivers-Willard hipotézis szerint a jövedelem és társadalmi presztízs tekintetében kevésbé tehetős családok több időt és energiát fordítanak lányaik mint fiaik felnevelésére. Az Ormánságban folytatott vizsgálatok azt mutatták, hogy a roma lányokat átlagosan öt hónappal tovább szoptatják és egy évvel tovább járatják iskolába mint a fiúkat.
- Az eredmények arra mutatnak, hogy azok a városban élő roma lányok, akik az átlagosnál nagyobb gondoskodást kaptak szüleiktől sikeresebbek a párválasztásban és családalapításban, továbbá gyermekeik mortalitása alacsonyabb. A falvakban pedig a lányokra sajátos feladatok hárulnak a családban. Arra szocializálják őket, hogy segítsenek fiatalabb testvéreik felnevelésében. Az idősebb lányok által nyújtott segítség kimutathatóan csökkenti a szülők terheit, és növeli hajlandóságukat arra, hogy újabb gyereket szüljenek.
Közölt írások:
- Bereczkei T. Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Bp., 2003.
- Bereczkei T. (2007) Parental impact on development: how proximate factors mediate adaptive plans. In: Oxford Handbook of Evolutionary Psychology (Eds. R. Dunbar and L. Barrett. Oxford: Oxford University Press, pp. 255-272.
- Bereczkei, T. and Dunbar, R. (2002) Helping-at-the-nest and reproduction in a Hungarian Gypsy population. Current Anthropology 43: 804-809.
- Bereczkei T. (2001) Maternal trade-off in treating high-risk children. Evolution and Human Behavior 22: 197-212.
- Bereczkei, T., Hofer, A., Ivan, Zs (2000). Low birth weight maternal birth-spacing decisions, and future reproduction. A cost-benefit analysis. Human Nature 11: 183-205.
- Bereczkei, T. and Dunbar, R.I.M. (1997) Female-biased reproductive strategies in two Gipsy populations. The Royal Society Proceedings 264: 17-22.
- Berteczkei T. Maternal care of high-risk children. XIV. Human Behavior and Evolution Society Conference, Amherst, USA, 2000.
- Bereczkei T. Sex-ratio at birth among Hungarian Gipsies. XIX. European Sociobiological Conference Conference, Cambridge, 1996.