Fontosabb eredmények:
- Mindennapi tapasztalat, hogy az emberek gyakran nyújtanak segítséget olyan nehéz helyzetbe került személyeknek, akiket nem ismernek, és akikkel kapcsolatban nem merül fel a viszonzás lehetősége. Az evolúciós pszichológia régóta birkózik annak a problémának a megoldásával, vajon hogyan alakulhattak ki és maradhattak fenn az önzetlenségnek azok a formái, amelyek nyilvánvalóan hátrányosak az egyén közvetlen túlélése és szaporodása szempontjából.
- Az egyik megoldást a reputációs elméletek nyújtják, amelyek szerint a jócselekedet növeli az altruista csoporton belüli jó hírnevét és tekintélyét (reputációját), ami ahhoz vezet, hogy a jótevő számíthat a jövőben a csoporttársak bizalmára és jövőbeni támogatására. A reputáció-szerzés evolúciós stratégiáinak és mechanizmusainak egyik legígéretesebb magyarázó modellje az un. költséges jelzés elmélet. Ez a magyarázat azonban mindeddig csupán az iparosodást megelőző társadalmakra korlátozódott, és nem foglalkozott a modern ipari társadalmak sajátos kihívásaival a proszociális viselkedés tekintetében.
- Vizsgálatunkban egy karitatív szervezet képviselője 16 szemináriumi csoport 186 hallgatóját kérte fel arra, hogy nyújtson egyszeri támogatást szükségben szenvedő ismeretlen embereknek. Eredményeink azt mutatják, hogy többen vállalnak segítséget akkor, ha felajánlásukat csoporttársaik tudtával tehetik meg mint abban az esetben, ha szándékuk rejtve marad a többiek előtt. Ráadásul a „nyilvános” csoportokban többen ajánlottak fel költséges – tehát viszonylag nagy ráfordításokat igénylő - támogatásokat mint az „anonim” csoportokban. A közösség előtt demonstrált altruista vállalások hosszú-távú előnyöket kínáltak: azok a személyek, akik hajlandóak voltak részt venni a karitatív támogatásban, nagyobb népszerűségre tettek szert a csoportjukban mint azok, akik nem ajánlották fel segítségüket.
- A csoporttársak megkülönböztetett figyelmét két, egymást követő szociometriai vizsgálat eredményeinek különbségéből számítottunk. A költséges jelzés elmélettel összhangban azt találtuk, hogy az altruista a tettével olyan „rejtett” képességeket hoz nyilvánosságra, amelyek a mindennapi kapcsolatokban többnyire nehezebben vagy jóval lassabban derülnek ki. Ilyen minőség a megbízhatóság, amely lényeges szerepet tölt be az interperszonális kapcsolatokban és a csoport integratív működésében.
- A korábbiakból is következik, hogy a reputációval kapcsolatos önzetlenség szoros összefüggést mutat a megfigyeltséggel: mások jelenlétében általában növekszik a nagylelkű felajánlások gyakorisága. Ez azonban szoros kapcsolatban van bizonyos személyiségjegyekkel. Kiderült például, hogy a nyilvánosság előtt a machiavellisták közül meglehtősen sokan – durván 50 %-uk - hajlandó arra, hogy felajánlja segítségét idegeneknek. Amikor azonban titokban maradt a nevük, alig egyötödük vállalkozott karitatív szolgálatra. Nyilvánvalóan fontos volt számukra a csoporton belüli imázsuk megőrzése abban az esetben, amikor számíthattak arra, hogy mások figyelik őket. Amikor azonban presztízs-veszteség nélkül dezertálhattak (ti. az anonim csoportokban), habozás nélkül az önző stratégiát választottták.
Közölt írások:
- Bereczkei T. Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Bp., 2003.
- Bereczkei T. (2007) Gének és személyiség. In: Vázlatok a személyiségről. a személyiség-lélektan alapvető irányzatainak tükrében (Szerk. Gyöngyösiné Kiss E. és Oláh A.) Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 59-82. o.
- Bereczkei, T., Birkas., and Kerekes Zs. (2007) Public charity offer as a proximate factor of evolved reputation building strategy: An experimental analysis of a real life situation. Evolution and Human Behavior 28: 277-284.
- Bereczkei T., Birkás B. és Kerekes Zs. (2007)Önzetlenség idegenek iránt. Egy evolúciós model kísérleti ellenőrzése. Magyar Pszichológiai Szemle 62: 449-474.
- Bereczkei T., Birkas, B., and Kerekes Zs. (2008) Altruism towards strangers in need; costly signaling in an industrial society. Evolution and Human Behavior (in Press)
- Birkás B., Bereczkei T., Kerekes Zs. (2006) Generosity, reputation, and costly signaling: a preliminary study of altruism toward unfamiliar people. Journal of Cultural and Evolutionary Psychology 4: 173-182.
- Paal T. and Bereczkei T (2007). Adult theory of mind, Machiavellianism, and cooperation: the effect of mindreading on social relations. Personality and Individual Differences 43: 541-551.
- Bereczkei T. (2008) Az erény természete. Evolúciós stratégiák az idegenek iránti önzetlenség hátterében. XVIII. Pszichológia Nagygyűlés, Nyíregyháza
|
